A kiegyensúlyozott gyermek

A kiegyensúlyozott gyermek jól kezeli a stresszhelyzeteket, nem szorong az iskolai felelések, dolgozatok alkalmával. Nem dühöng, ha nem az történik minden pillanatban, amit ő kitalál. Szívesen játszik társaival, elfogadja a szabályokat. Nem frusztrálja, ha nem ő van a középpontban, nem zavarja az órát, nem akarja minden áron magára irányítani a figyelmet kihívó magatartásával. Elfogadja, ha veszít, ha nem ő lesz az első.

 A stresszes gyermek

A túlzott aggódás, félelem – félelem attól, hogy nem jól teljesít – blokkolja a tiszta gondolkodást, elzárja a memóriát, ezért a gyermek teljesítménye nincs összhangban képességeivel, és a tanulásra fordított idővel sem. Ez nem csupán az iskolai teljesítményre értendő, ugyanígy igaz a sportra, a kortárscsoportba való beilleszkedésre. A rossz teljesítmény végül elkedvetleníti az egyént, csorbítja az önbizalmat. A sikertelenség visszahúzódásra, passzivitásra kényszeríti a gyermeket. Elfordul az iskolától, a tanulástól, a társaitól. Élete nem teljesedhet ki.

Sok éves gyakorlati munkám során nap mint nap tapasztalom, hogy a gyermekek keveset tudnak saját magukról, érzéseikről, kapcsolataikról. Ez nemcsak saját életükre, de társas kapcsolataikra, tanulmányi eredményeikre is rányomja bélyegét. A gyenge szociális kapcsolatokban nem tudják megtapasztalni a másokkal való együttlét felhőtlen örömét, ennek eredményeképpen pedig önmaguk elfogadását. Ennek hosszútávú hatása az érdektelenség, úgy maguk mint mások felé, ami felnőttkorban a társadalommal, közösséggel szembeni tompultságban összegződik.

A fogyasztói magatartás, amiben nem számít más csak a tárgyak, amelyeket birtokolni lehet.  A család anyagi lehetőségeikből adódó depriváció szorongást, kisebbrendűségi érzést kelt bennük, hiszen nem kaphatnak meg mindent. Nehéz eligazodni ebben a világban: „miért lehet kapni, ha nem egészséges? miért kerül olyan sokba? miért csak mi vagyunk ilyen szegények? miért találták ki, ha nekem nem lehet?….” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel nekem tanítványaim.

Ugyanakkor szembesülnek azokkal a (magas) iskolai elvárásokkal, amiknek képtelenek megfelelni. Így lesznek szorongók már a legkisebbek is, ami megállítja őket a lelki növekedésben, és az iskolai előmenetelben is.  Ebből az ördögi körből kitörni csak segítséggel képesek, és sokszor nem állnak rendelkezésre családon belül azok az erőforrások, amivel ezt megtehetnék.

 Az Ugorj a békákkal! tanfolyam segít gyermekének felismerni, és önállóan kezelni a mindennapi stresszhelyzeteket játékos, mozgásos, aktív gyakorlatokkal, valamint az érzelmek felismerése és kimondása útján.

Az Ugorj a békákkal programot Gabrielle Ulrich osztrák kineziológus dolgozta ki.  A tanfolyam célja az önismeret, önelfogadás erősítése. A négy alkalmas munka során a résztvevő gyerekek tisztába jönnek az érzéseikkel, megtanulnak különbséget tenni szomorúság, harag, düh, bánat, félelem között. Egyszerű, a mindennapok során alkalmazható gyakorlatok által (jobb és bal agyféltekét összehangoló játékos mozgások, vizualizációk, meditációk, pozitív életszemlélet) kezelni is megtanulják azokat.

Jó látni a csillogó szemű gyerekeket, ahogy megértik, és rácsodálkoznak azokra a dolgokra, amelyeket eddig észre sem vettek. A tanfolyam végeztével önmagukat jobban ismerik, ez erősíti önbizalmukat, értékesebbnek látják magukat. Kevesebbszer okolják a környezetüket, mert tudják, hogy van választásuk, megtanulják, hogy döntésekkel felelősséget vállaljanak önmagukért.